Kisim tok orait long NAQIA pastaim long yu karim pik raunraun. Kisim sampela moa save

OL KWESTEN OL MANMERI SAVE ASKIM PLANTI (FAQ)

AFRICAN SWINE FEVER (ASF) EM WANEM SAMTING?

Sik ASF em i wanpela stronpela sik bilong pik. Dispela sik i kamapim long em yet. Sik nogut bilong pik save wokim ol pik kisim bikpela skin hot na tu ken kalap go long ol narapela pik o makim ol pik dai. ASF ken kilim planti pik long bikpela gaden hariap tru sapos hap bilong yu gat dispela sik.

SIK ASF KAM LONG WANEM HAP?

Sik ASF bin kamap long Africa long 1920s na em go kamap long America na Europe tu. ASF igo kamap long China long yia 2018 na ol narapela hap long Asia. Sik ASF bin go tu long planti kantri insait long peles Asia olsem Philippines, Timor Leste na Indonesia long yia 2019. Sik ASF i kamap long Mendi Munihu distrik, SHP, long March 2020.

SIK ASF ISTAP LONG WE NAU LONG PNG?

Sik ASF bin kamap long Africa long 1920s na em go kamap long America na Europe tu. ASF igo kamap long China long yia 2018 na NAQIA iwok strong long stopim sik ASF long ikamap bikpela long PNG. Sik nau istap long Hailans tasol. SHP, Hela, Enga, WHP and Jiwaka igat sik ASF. Simbu na EHP inogat sik ASF. NAQIA igat sampela sekpoint long rot long stopim ol pipol long muvim pik long ol peles igat sik na igo long ol peles inogat sik ASF long em. Miunde sekpoint (Jiwaka/Simbu boda) na Kenangi sekpoint (Simbu/EHP boda) em tupela sekpoint we banisim ol pik long Hailans inoken kam daun igo long Simbu, EHP na Morobe. Toksawe tu olsem ol narapela provins aresait long Hailans em ol inogat sik ASF.

WANEM OL MAK BILONG SIK ASF?

  • Skin hot.
  • Pik ino kaikai, nogat strong, slip planti, na i lusim skin.
  • Retpela makmak long skin.
  • Blut i kam out long kus na mauswara.
  • Pekpek wara, sampela taim wantaim blut, kala bilong pekpek bai tudak tru.
  • Mama pik karim dai baby pik.
  • Pik indai hariap (insait long 7 o 10-pela dei).
  • Planti taim ol pik bai inogat ol dispela mak bilong sik tasol ol iken dai nating.

DISPELA SIK ASF ISAVE KALAP LONG WANPELA PIK IGO LONG NARAPELA OLSEM WANEM?

  • Ol pik ken kisim sik ASF taim ol kam klostu long ol pik gat dispela sik. Sik ASF save kalap taim blut na wara long maus na nus bilong ol sik pik pas long ol pik ino sik yet. Pekpek na pispis bilong ol sik pik ken givim sik ASF long ol narapela pik tu.
  • Taim pik i kaikai hap kaikai we igat pik mit insait na pipia kaikai bilong mumu na ol bikpela bung kaikai weh yumi save kilim pik.
  • Ol pik raunraun nating autsait long banis na kaikai long pablik rabis peles.
  • Taim ol man muvim ol pik na pik mit long ol hap igat sik ASF na igo long ol narapela hap.
  • Motor bot (bisnis bot, bot bilong karim timba, bot bilong karim pis) na balus karim ol samting igat binatang (virus) bilong sik ASF ikam insait long kantri.
  • Ol samting igat ASF virus ipas long em: olsem kolos, su, kar, taia bilong kar na ol narapela samting.

OL NARAPELA ANIMEL KEN KISIM SIK ASF O NOGAT?

Sik ASF save kamap long pik tasol. Wail pik na pik long banis ken kisim sik ASF. Ol narapela animal ino save kisim sik ASF.

IGAT MARASIN BILONG SIK ASF O NOGAT?

Nogat marasin bilong oraitim sik ASF.
Nogat banis sut bilong stopim sik ASF.

SANGUMA IKEN KAMAPIM SIK ASF O NOGAT?

Nogat. Sanguma o puripuri ino inap kamapim sik ASF. Igat binatang bilong ASF isave kamapim sik ASF.

OL MANMERI IKEN KISIM SIK ASF O NOGAT?

Nogat. Ol manmeri ino inap long kisim sik ASF.

YUMI KEN KAIKAI MIT BILONG PIK IGAT SIK ASF O NOGAT?

Taim yumi katim na kukim pik igat sik ASF, dispela ken mekim sik i kalap go long ol pik i nogat sik ASF. Em i gutpela moa sapos yumi noken kaikai pik o ol narapela animel sapos ol i sik o indai.

OLSEM WaNEM BAI MI SAVE OLSEM SAPOS PIK BILONG MI IGAT SKIN HOT?

Sapos pik bilong yu igat bikpela skin hot, pik bai ino inap singaut planti, na em bai painim hat long pulim win. Skin bilong pik iken kamap retpela kala.

HOT BILONG MUMU KEN KILIM SIK ASF O NOGAT?

Hot bilong mumu em inap long kilim sik ASF. Tasol, planti taim yumi save kukim bikpela pik, na insait bilong em ino save tan gut olsem na sik ASF ken stap yet insait na kalap go long ol narapela pik.

OL SEK-POINT LONG ROT EM BILONG SEKIM WANEM?

Taim yu kamap long rot sek-point, ol gavman wokmanmeri bai sekim yu na kar bilong yu long laif pik, pik mit, bun bilong pik, o ol narapela samting igat blood, mit or pekpek bilong pik i pas long em.

OLSEM WANEM BAI MI INAP LUKAUTIM OL PIK BILONG MI SO OL NONAP KISIM SIK ASF?

Yu ken lukautim ol pik bilong yu sapos yu wokim dispela:

  • Noken larim ol pik raun autsait long banis. Putim pik insait long banis.
  • Noken putim ol nupela pik kwiktaim long banis wantem ol pik bilong yu. Putim ol nupela pik long narapela banis na putim was long ol long 14pela dei long lukim sapos ol I sik o nogat. 14 dei pinis na sapos ol i orait, yu ken putim ol wantaim ol narapela pik.
  • Noken larim ol manmeri o animel raun nating nating long banis bilong pik. Larim ol manmeri save lukautim pik tasol go insait long dispela banis.
  • Klinim banis bilong pik olgeta taim.
  • Givim gutpela kaikai long ol pik bilong yu. Dispela kaikai bilong pik mas noken gat pik mit insait.
  • Wasim lek na han bifo long yu go insait long banis bilong pik. Wasim lek na han taim yu pinis wantaim ol pik na bifo yu lusim bikpela gaden banis pik.
  • Putim kolos, shet, trasis na su bilong wok long banis pik tasol. Noken usim ol narapela kolos we yu save usim long autsait long pik banis.
  • Sapos pik bilong yu em sik o indai, ringim NAQIA long 180 1332 o toksave long ol wokmanmeri long peles bilong yu.
  • Sapos pik indai, yu mas planim long graun. Noken katim ol na kukim o kaikai pik indai. Noken tromoi ol pik indai long wara.

BIHAIN LONG MI KLINIM HAUS PIK TAIM OL PIK INDAI, BAI MI STAP HAMASPELA TAIM BIPO LONG MI PUTIM PIK IGO INSAIT GEN LONG HAUS PIK?

Sapos ol pik indai long sik ASF, yumi mas noken katim dispela pik, yumi mas planim insait long graun. Klinim haus pik we pik ibin stap long en. Rausim ol pipia, klinim ol pekpek. Larim haus pik istap nating inap long tupela wik – noken putin nupela pik igo insait. Bihain long tupela wik, yu ken putim wanpela pik igo insait, na sapos dispela pik ino kisim sik gen, nau yu ken putim moa pik igo insait long banis.

EM I ORAIT LONG MI KEN MUVIM PIK IGO IKAM LONG OL PELES IGAT SIK ASF O NOGAT?

NAQIA i toksave olsem olgeta provins insait long Hailans em igat sik ASF, na tu ol narapela hap bilong PNG ol inogat sik ASF. Yu mas kisim tok orait long NAQIA bifo long yu ken muvim pik long ol narapela hap long PNG igo insait long Hailans. Tasol em i tambu long muvim pik long Hailans igo aut long ol narapela provins. Plis askim tok orait long NAQIA bifo long yu muvim pik. Kolim NAQIA long 1801332 long kisim moa toksave.

BAI MI TOKSAWE O ASKIM USAIT SAPOS PIK BILONG MI EM SIK O INDAI?

  • Ringim hausik wokmanmeri long peles bilong yu
  • Ringim wod kansola long peles bilong yu
  • Ringim didimanmeri long peles bilong yu
  • Ringim polis manmeri long peles bilong yu
  • Ringim lotu wokmanmeri long peles bilong yu
  • Ringim NAQIA long 180 1332

NOKEN GIVIM KAIKAI IGAT PIK MIT INSAIT IGO LONG OL PIK

Ringim 180 1332

LONG RIPOTIM SAPOS PIK I SIK O INDAI
O LONG KISIM SAMPELA MOA TOKSAVE

© Nesinel Akrikalsa na Inspeksen Kwarentin Otoritii 2024


Tok orait ikam long Sif Stok Inspekta/Sif Vetrinari Ofisa, Nesinel Akrikalsa na Inspeksen Kwarentin Otoritii (NAQIA). African Swine Fever toksave ikamap long Nesinel Akrikalsa na Inspeksen Kwarentin Otoritii (NAQIA) wantem Ostrelia Depatmen bilong Foren Affes na Tred (DFAT) na Niu Seland Ministri bilong Foren Affes na Tred (MFAT) long Pasifik Hotrikaltrol na Akrikaltrol Maket Ekses Plas Progrem (PHAMA Plus)